Azt hiszem, amit elterveztem sikerült megcsinálnom és még azt is, ami kevésbé volt tervben. 3 hónapon belül 3 különböző irányzatú rúdtánc versenyt tudhatok magam mögött. A Pole Artistic Hungaryn a második helyre állhattam fel és külön díjas lettem. A Pole Theatre versenyt kategória győztesként zárhattam és így jogot nyertem a Word Theatre-re való nevezésre. A Posa által szervezett Európa Bajnokság inkább már csak pont volt az I betű tetején így teljesen elégedett vagyok 13 helyezésemmel.
Emellett egyetemi kereteken belül két aerobik versenyen is részt vettem. Ebből az egyiket, a Magyar Bajnokságot aranyéremmel zártuk a csapattal, az amatőr kategóriában.
Végre több mint fél év után sikeresen zártam a forgalmi vizsgámat, amiért mondhatni elég rendesen megszenvedtem.
A sok pipa a neptunban és sikeres egyetemi vizsgáim meg már tényleg csak a ráadás.
Persze ezek mögött az eredmények mögött rengeteg munka, áldozat, és holtpontok tömkelege van. Úgy gondolom, hogy ezt a sikerekben gazdag pár hónapot az elmúlt egy éves munkámnak köszönhetem. Mondhatni „mostanra értek be a dolgok”, mind a versenykoreográfiáimat illetően mind pedig hogy mindezt az egyetem, és a versenyszerű aerobik, és munka mellett sikerült végigcsinálnom. Az elmúlt évben sok mindenbe bele kellett szoknom és helyre kellett tenni magamban. Talán leginkább ennek köszönhető, hogy bár voltak akadályok és nehézségek, de viszonylag gördülékenyen zajlott a félévem. Nehéz megtanulni és mindig türelmesnek lenni, de a kitartó, kemény munkának megvan az eredménye így sosem érdemes feladni. Azért mert valami nem megy, elsőre még nem jelenti azt, hogy nem fog sikerülni csak azt, hogy meg kell érte dolgozni, legyen szó bármiről. A munka meg lehet, hogy egy év vagy egy hónap múlva, de előbb utóbb valamilyen formában biztos, hogy megtérül!