2018 Január 21 Az elmúlt évek, tanulmányaim során sokszor ráébredtem, hogy mennyire fontos és meghatározó az ember életében a családja. A minta, az értékek, a nevelés, amit kapunk. Valahányszor valakivel elbeszélgettem/elbeszélgetek, mindig oda lyukadok ki, hogy mennyire szerencsés vagyok, ami a családomat illeti. Az a feltétel nélküli szeretet, és rengeteg támogatás, amit a szüleinktől kaptunk/kapunk felbecsülhetetlen. A sok-sok szinkronúszással eltöltött év mikor este 9-kor még az autóban ülve vártak ránk, és ha ők nem tudták megoldani, akkor jöttek a nagyszülők… Állandó edzések, táborok, versenyek…Aztán persze jött a rúdtánc, magánórák, újabb versenyek utazások…A versenyzői életmód sohasem egyszerű vagy könnyű, de mégis sokat számít ha az ember mögött ott áll a családja. A hétköznapokban sokszor nem gondolunk bele, hogy mennyit is jelent ez a támogatás. Az hogy az édesanyám el tudta tenni az előítéleteit, az akkor még közel sem elterjedt rúdtánccal kapcsolatban és 14 évesen kezdhettem el ezt a sportot. Az hogy bár a nagyszüleimnek féltem elmondani mégis teljes mértékben elfogadták a dolgot. Mikor a nagymamám barátnői meglátnak, és csak annyit mondanak, hogy „igen, igen tudjuk a kis bajnok” … és bennem csak törnek fel róluk az emlékek… A náluk eltöltött idő, ahogy szól a rádió az autóban, a nagymamám ezerszer elmesélt történetei…a balatoni nyaralások… Hála és köszönet mindazért, amit kaptunk Tőlük! ❤