Barion Pixel

Minden versenyem során mást tanultam meg. Mindig más érzések voltak bennem, más volt a lelkiállapotban az adott időszakban, mindig más volt a felkészülés is valamiben, ahogy mindig más volt fent lenni a színpadon és más volt a verseny is .

Akár fél évet, akár 3 hetet készültem egy versenyre a végén mindig örültem, hogy bevállaltam és elindultam. A versenyzői élet sok munkával és lemondással jár, de én ebben nőttem fel és így azt is látom, hogy mennyit fejlődtem a versenyeim által és mennyi mindent megtanultam, magamról, másokról, versenyzésről, kitartásról és még sorolhatnám. 

Egy verseny lehetőséget biztosít, hogy kihozzuk magunkból a legtöbbet. Fejlődjünk, fizikálisan és mentálisan egyaránt. 

Így az év kezdetén mindenkit arra bíztatok, hogy ha csak egy kósza gondolatként is, de felmerül benne, a versenyzés akkor merje bevállalni. Keressétek meg a számotokra szimpatikus edzőt, aki tud nektek ebben segíteni (hozzám is bátran fordulhattok) vagy akár készítsétek el magatok a koreográfiátok. 

Sokszor a felkészüléseim elején én sem érzem/éreztem, hogy erre képes leszek. SŐT! Általában mindig van, egy holt pont mikor semmi se jön össze és legszívesebben hagynám az egészet a fenébe, de ilyenkor kell leülni, venni egy mély levegőt, visszamásznia rúdra és csinálni! 

„Az élet ott kezdődik ahol a komfortzónád véget ér!” 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük